fbpx
Kopaszság paradoxon, avagy hány hajszál elvesztése után számít valaki kopasznak?

Kopaszság paradoxon, avagy hány hajszál elvesztése után számít valaki kopasznak?

Euklidész filozófus, a megarai filozófiai iskola alapítója szerette a logikai paradoxonokat. Tőle
származik az ún. szóritészparadoxon, más néven halom-paradoxon, melyet a köznyelv leginkább kopaszparadoxonként ismer. Lényege a következő.

Ha valaki dús hajkoronával rendelkezik, ő nyilvánvalóan nem kopasz. Ha elveszti egy hajszálát, vagy a tudomány érdekében kitépjük, akkor sem lesz még kopasz. Még 2-3 hajszálat kitépve sem minősül kopasznak. Ám ha a kísérletet addig folytatjuk, míg nagyjából az összes hajszálat kitépkedjük, akkor már kénytelen vagyunk az
eredményről azt mondani: ő bizony már kopasz. Tehát az a kijelentés, hogy egy hajszál elvesztése miatt még nem lesz
kopasz, valahol sántít.

A megarai iskola filozófusai állították először azt, hogy természetes fogalmaink igazságának határai túl homályosak, nem egyértelműek. Eleinte azzal magyarázták el, hogy a határok környékén nincsenek tények, amelyekkel egyértelműen dönthetnénk állításunk hovatartozásáról. Így arról sem, hogy mikortól számít valaki kopasznak, mert ez a kategória elmosódott határú.

Kétféle magyarázat született. Az egyik, hogy az ok szemantikai jelenség, nyelvünk gyengeségében kellene keresni. E nézet szerint egyszerűen vannak olyan esetek, amikor nem tudjuk megítélni, hogy az az adott szó alkalmazható-e
a valóságra. A másik felfogás szerint csupán ismereteink hiányosságában gyökerezik. Tehát a határ valójában létezik,
csak nem tudjuk, pontosan hol van.

A megoldást végül matematikai szempontból először Lotfi Askar Zadech adta meg 1965-ben megjelent cikkében. Egy új logika alapjait fektette le, a fuzzy logikáét. A ’fuzzy’ angol szó, jelentése pontatlan, elmosódott. Lényege, hogy halmazelmélet segítségével felállított határokat nem kell szigorúan venni, hisz a valóságban is elmosódottak, nem élesek. E rendszer alapján működnek például a bonyolultabb termosztátok. Fuzzy logikával dönti el, mikor kezdünk el fázni, vagy lenne már épp melegünk, és még azelőtt szabályozza a hőmérsékletet, mielőtt az érzet jelentkezett volna. De manapság ilyen logikai működése van a jobb mosógépeknek, automata váltóknak és
ABS-rendszereknek is.

A hajhullás fuzzy logikával való kategorizálása eredményezte azt az általánosan elterjedt adatot, miszerint napi 100 hajszál elvesztése még normálisnak mondható. Mindenestre ez a határ is elmosódhat egyénektől függően, így ha jelentkezik ez a probléma, feltétlenül forduljon szakértőhöz!

Forrás: Interpress magazin, 2014.
április, XXXIV. évfolyam 4. szám

Bezár

Várj! Van egy ajánlatunk!

Csatlakozz te is a már több mint 3000 elégedett páciensünkhöz.
Személyre szabott árajánlatunkhoz jelentkezz ingyenes konzultációnkra!